Hogyan alakul a lakáshasználat a házastársi közös lakás esetén?

Cikkünkben arról adunk rövid áttekintést, hogyan történik a házastársi közös lakás használatának rendezése válás esetén.

Mit nevezünk házastársi közös lakásnak?

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

Fontos szabály, hogy a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát is a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A közös lakás használatáról a házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.

Hogyan történik a lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után?

Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve. Ha nincs, és korábban sem született közöttük ilyen megállapodás, a közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt. Milyen döntéseket hozhat a bíróság?

Osztott lakáshasználat

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges.

Ez azt jelenti, hogy a házastársak a lakás meghatározott szobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják. Pl. a volt feleség használja a hálószobát és a nappalit, a volt férj a kisszobát, viszont a fürdőszobát és a konyhát közösen használhatják.

(A lakás használata akkor is megosztható, ha a megosztáshoz kisebb átalakítás szükséges, feltéve, hogy a házastársak az átalakítás költségeit vállalják. Vita esetén a költségekről a bíróság dönt.)

A lakáshasználat természetesen nem kellemes dolog egyik fél számára sem, ezért a bíróság a lakás használatának megosztását mellőzheti, ha

• a házastársaknak vagy egyiküknek ugyanabban a városban más beköltözhető lakása van,
• vagy ha az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és – ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja – a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.

Nem osztható meg a lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.

Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése

Ha a lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt a lakás elhagyására kötelezi. Ez általában az apa. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött.

A bíróság az egyik házastárs lakáshasználati jogát megszüntetheti és őt a lakás elhagyására kötelezheti akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és ez a megoldás a kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.

Még egy jogintézmény: a lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése

Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

Tehát ez azt jelenti, hogy a távozó férj (vagy feleség) amiatt, hogy korábban használta a lakást, valamekkora összeget, térítést kaphat. Ez az összeg a lakás elhagyásakor esedékes (de ha a házban maradó házastársnak van cserelakása, akkor azt is felajánlhatja a távozó házastárs részére.) Nem tarthat igényt ilyen térítésre az a házastárs, aki szerződésben, térítési igény nélkül vállalta elhagyni a lakást, vagy akitől a bíróság csak átmenetileg vonta meg a lakáshasználati jogot.

Ha a mi közvetlen környezetünkben hallunk arról, hogy a bíróság kizárólagos lakáshasználatot ítélt meg, vagy velünk történik hasonló, nem árt résen lennünk. Cikkünk nem véletlenül kapta a „Férfiak vigyázat!” alcímet. A bíróság általában a gyermeket nevelő anyát jogosítja fel a lakás kizárólagos használatára, ezért elmondható, hogy a férfiak ezáltal nehéz helyzetbe kerülnek: meg kell oldaniuk elhelyezésüket és lakhatásukat, illetve tartásdíj fizetési kötelezettségük is van. Sokszor az ilyen helyzetek során az apákból lecsúszó, egzisztenciálisan a nullán lévő férfiak lesznek, akik gyakran a fenti okból kénytelenek az utcára kerülni. Ha esetleg mi magunk szembesülünk egy ilyen helyzettel, próbáljunk megoldást találni, és ne hagyjuk, hogy a körülmények áldozatává váljunk.