Meddig jár a gyerektartás?
Elrohantak az évek, a kisgyermekekből nagy gyermekek lettek, kijárták az óvodát, iskolába mentek, majd középiskolába… és a tartásdíj továbbra is jár(-na), de meddig? Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, meddig kell fizetnünk a gyerektartást akkor, ha történetesen mi vagyunk a tartásra kötelezettek. Erről adunk most egy rövid áttekintést.
Kiskorú gyermek tartásra való rászorultsága
A Ptk. szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.( A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.)
A Ptk. kimondja, hogy „a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.”
A kiskorú, tehát a 18 év alatti gyermek esetében az úgynevezett rászorultsági vélelem érvényesül, azaz az ilyen gyermek a jogszabály erejénél fogva rászorul a tartásra. (A vélelem azt jelenti, hogy lehet bizonyítani az ellenkezőjét, és így a vélelmet meg lehet dönteni, például ha sikerül bizonyítani, hogy az adott esetben a gyermeket nevelő szülő különösen magas jövedelemmel rendelkezik.) Ez a rászorultsági szabály a középiskolai tanulmányokat folytató gyermekre is kiterjed, egészen huszadik életévének betöltéséig.
A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.
Nagykorú gyermek tartása: ha továbbtanul!
Ha a gyermekünk a középiskola befejezése után továbbtanul, akkor fontos tudnunk, hogy a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség az ilyen nagykorú továbbtanuló gyermek esetén is terhel minket. Ehhez azonban többek között az szükséges, hogy a gyermek ne legyen érdemtelen a tartásra, illetve ne hanyagolja el rendszeresen, önhibájából a tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. Illetve még egy fontos feltétel van: hogy a tartással a különélő szülő saját tartása, vagy egy másik (kiskorú) gyermekének tartása ne kerüljön veszélybe, mert ha ez fennáll, akkor nem köteles a továbbiakban eltartani a továbbtanuló nagykorú gyermeket.
A magyar családjog a kiskorú gyermek érdekének elsődlegességét hangsúlyozza, tehát emiatt emelendő ki, hogy a nagykorú gyermek tartása a másik – kiskorú – gyermek tartását, szükségleteit nem veszélyeztetheti.
Fontos életkori megkötés még, hogy a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
Tanulmányi és vizsgakötelezettség megszegése
Amennyiben a gyermek nem végezte rendesen tanulmányait, vagy nem tartotta velünk, mint különélő szülővel a kapcsolatot, és ez okból érdemtelenné vált, abban az esetben nem vagyunk kötelesek a tartásra.
Tehát, ha bizonyítani tudjuk, hogy a gyermek kimaradt az egyetemről, főiskoláról, vagy az OKJ-s tanfolyamról, akkor mentesülhetünk a tartási kötelezettség alól. Ehhez az szükséges, hogy tudomást szerezzünk a gyermek tanulmányainak állapotáról. A Ptk. kimondja, hogy a továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről. Azaz, ha elbizonytalanodtunk abban, hogy van-e „értelme” az efféle tartásdíjnak, mert erős a gyanúnk, hogy gyermekünk már nem tanul, titokban munkába állt stb., ilyenkor érdemes utánakérdezni az adott oktatási intézménynél.
Érdemtelenség
Ha a nagykorú gyermekünk maga utasítja vissza a kapcsolattartást, és indokolatlanul, rendszeresen nem veszi fel a telefont, SMS-re nem válaszol, amikor keressük, egyéb fórumokon is elzárkózik, nem tudjuk elérni, és ő maga sem tesz azért, hogy bármilyen formában kapcsolatot tartson velünk – a tartásra való érdemtelenség egyik esetköréről beszélünk. Ez alól természetesen kivételt jelent, ha a gyermeknek alapos oka van rá, hogy miért nem hajlandó tartani velünk a kapcsolatot. Például ha korábban súlyos testi sértést szenvedett, melyet mi okoztunk neki, vagy egyéb bűncselekményt követtünk el vele kapcsolatban, akkor ne csodálkozzunk, ha gyermekünk nem hajlandó szóba állni velünk.
