Mit érdemes tudni a láthatásról?
Mi az a néhány lényeges dolog, amelyet a láthatási jogról feltétlenül tudni érdemes? Az alábbiakban olvashatnak róla.
Mit jelent az, hogy láthatás?
Az új Ptk. az alábbiakat mondja ki:
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő (vagy ha nem a szülő neveli, ez a másik személy) köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) A gyermekétől különélő szülő jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
Ki dönt róla?
A láthatás kérdésében lehetőleg a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel.
A kapcsolattartás tárgyában hozott döntésnek tartalmaznia kell többek között:
- a kapcsolattartás gyakoriságát,
- időtartamát, folyamatos vagy időszakos voltát, illetve hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor
- a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározását,
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget,
- az elmaradt kapcsolattartás pótlásának módját.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a szülők nem tudnak megállapodni, illetve a szülők és a gyám között vita van, a gyámhivatal dönt erről.
Akkor, ha már válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a perben a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt a kapcsolattartásról.
Költségek
Az új Ptk. szerint a gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
Egy közelmúltban történt jogi módosítás értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a láthatás költségeit a két szülő közösen viselje. Korábban ugyanis gyakran azzal nehezítette meg a láthatást a szülő, hogy olyan messzire költözött, hogy a különélő szülő anyagi okokból nem tudott elmenni a gyermekért. Most a bíróság dönthet úgy, hogy ne teljes egészében a különélő szülő fizesse a költségeket, hanem a szülők ezt akár meg is oszthassák egymás között.
Egyéb tudnivalók
Ha a szülő a kapcsolattartási jogával visszaél, lehetőség van a kapcsolattartási jog korlátozására vagy megvonására. Ezekben az ügyekben a gyámhatóság dönt.
A törvény nem csak a különélő szülőt, hanem a nagyszülőket is feljogosítja, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartsanak.
Ez a nagyszülőket általában a különélő szülő láthatási ideje alatt, abból „lecsípve” illeti meg, ami havonta néhány alkalmat jelent. A gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülőkön kívül egyéb rokonok is jogosultak.
A gyermek esetében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartási joga ne sérüljön, és mind különélő szülőjével, mind egyéb rokonaival jó viszonyt ápolhasson.