Létezik-e egyházi válás?

Akik egyházi nevelést kaptak, ragaszkodnak a szentségi – Isten színe előtt, a templomban kötött – házassághoz. De még a kevésbé vallásos párok is gyakran templomban kötik ezt az életre szóló köteléket. Ha az egyik fél meg van keresztelve, a másik nincs, van rá mód, hogy egyházi házasságot kössenek. Ilyenkor a meg nem keresztelt fél felveszi a keresztség és a bérmálás szentségét. Továbbá, a pár minden esetben jegyesoktatáson vesz részt, amelynek időpontjait és gyakoriságát az eskető pappal kell megbeszélni. Enélkül nem köthető meg a házasság. Általában a hölgyek akarják jobban a templomi esküvőt, ilyenkor a polgári szertartás gyakran háttérbe szorul – sokan azt két tanúval elintézik.  Az egyházi esküvőre azonban sok embert, távolabbi ismerősöket és rokonokat is meg lehet hívni, sok ember befér a templomba, s nincs is szebb, mint egy nászmisés esküvő. A keresztény emberek számára a házasság az egyik szentség, ezért azt nagyon komolyan veszik.

Mi van akkor, ha elválnak a felek útjai?

A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan. „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza.” Egyházilag elválni tehát nem lehetséges.

Tehát, a katolikus egyház nem bont fel házasságokat, hanem az egyházi bíróságok előtt annak a bizonyítása iránt folyhat az eljárás, hogy a házasság már a kezdetektől fogva, tehát a megkötésének pillanatában érvénytelen volt. Ez egy elég komoly és hosszú időn át tartó procedúra.

Ilyen lehet például, hogy a megkötés pillanatában nem volt meg minden feltétel, vagy a házasság megkötése után olyan tények kerülnek elő, amelyek alapján nem lehetett volna megkötni a frigyet.

Például ilyen érvénytelenségi ok lehet:

• A férfi a betöltött 16., a nő a betöltött 14. életéve előtt nem köthet érvényes házasságot.
• Ha a korábbi házassági kötelék fennáll (még ha az a házasság nincs is elhálva)
• Érvénytelen a házasság két olyan személy között, akiknek egyikét a katolikusnak keresztelték, vagy oda fölvették, és abból formális aktussal nem távozott el, a másik fél pedig nincs megkeresztelve.
• Ha a nőt elrabolták vagy fogva tartották, és ennek hatására kényszerítés következtében történt a házasságkötés (kivéve, ha a nő később, a rablótól elkülönítve, egy biztonságos helyen önként választja a házasságot az illetővel).
• Azok, akik valamilyen szerzetesrend tagjai, és ezért őket örök tisztasági fogadalom kötelezi.
• Aki azért, hogy egy meghatározott, ellenkező nemű személlyel házasságot kössön, halálát okozza e személy házastársának, vagy a saját házastársának.
• Vérrokonság esetében.

El nem hált házasság

A fenti példák az elhált házasságokra vonatkoznak. Ritka eset, ha a házasság nem volt elhálva: azaz a házasságkötést követően a pár nem létesített egymással szexuális kapcsolatot. Az ilyen házassági kötelék megszüntetése egy olyan ritka kegyelmi intézkedés, melyet kizárólag a pápa gyakorolhat.

Mi a helyzet, ha az egyik fél elhalálozik?

A halál – csakúgy, mint a polgári házasságok esetén – a házassági kötelék megszűnését eredményezi. A házastárs halálát követően minden egyéb jogi eljárás nélkül új házasságot lehet kötni.