Melyek a válás legfontosabb joghatásai?
Cikkünkben a válás által keletkező néhány lényeges joghatást ismertetünk, melyekkel nem árt tisztában lenni.A házasság megszűnésének a Ptk. szerint 2 esete van.
A házasság megszűnhet:
- az egyik házastárs halálával
- bírósági felbontással (hétköznapi nevén: a válással)
A válás jogkövetkezményei tekintetében sokban hasonlít ahhoz, mintha az egyik házastárs meghalt volna. Mi most a második, b) pontról szólnánk kissé bővebben, kiemelve 3 fontos joghatást.
Új házasságkötés lehetősége
Ugyanúgy, ahogy újra lehet házasodni, ha valaki megözvegyül, nincs akadálya annak sem, hogy valaki a válása után újra férjhez menjen. A házastárs halála esetén, a túlélő házastársra van bízva, mennyi időt hagy a gyászidőszakra, van, aki kivárja az egy évet, van, aki ennél hamarabb új társat talál. Váláskor, a válóperes ítélet jogerőre emelkedése után akár már másnap telefonálhat, és időpontot kérhet az anyakönyvvezetőtől új választottjával.
Természetesen ennek a fordítottja is igaz. Amennyiben úgy köt valaki házasságot, hogy még házas (korábbi házassága fennáll) – és erről nem tud a házasságot vele kötő másik fél –, úgy az a házasság érvénytelen. Ilyenkor a házasság érvénytelenítése ellen kell pert indítani. Magyarországon tiltott a többnejűség, a kettős házasságot pedig a büntetőjog is szankcionálja, az új Btk. az alábbiak szerint rendelkezik: „214. § Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Névviselés
A válás után a volt házastársak tovább viselik a házasság alatt viselt nevüket, azonban megnyílik a volt feleség joga arra, hogy választhasson, vissza kívánja-e venni korábbi nevét. Ezt az anyakönyvvezetőnél kell jeleznie. Egy különös szabály van még: amennyiben a volt feleséget szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, akkor a volt férj kérheti, hogy a bíróság tiltsa el őt attól, hogy tovább viselje a férj nevét. Sokszor csak a legszűkebb baráti kör tudja a válást, s ha a volt feleség nem vette vissza a leánykori (születési) nevét, ezért bármit, amit tesz, még a volt férj nevét viselve teszi, az az exférj számára kellemetlen lehet.
Házastársi tartás
A sikeres válás eredményeképpen a házastársi vagyonközösség is véget ér. Ezután mindkét fél saját maga köteles a megélhetését biztosítani. Létezik azonban a házastársi tartás jogintézménye.
Ez pedig arra szolgál, hogy az elvált házastárs a volt házastársától házastársi tartást követelhet akkor, ha saját magát – önhibáján kívül – nem képes eltartani. Ez azt jelenti, hogy a volt házastárs a házasság felbontásakor – ha meghatározott feltételek fennállnak – a megélhetés érdekében tartást köteles teljesíteni a magát eltartani nem tudó volt házastársa felé. Egy korlátja van: nem kötelezhető a volt házastársának eltartására az a fél, aki ezáltal a saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
A Ptk. erről az alábbiak szerint tartalmaz részletszabályokat:
„A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.”
„Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:
- a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy
- b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.”
Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.”
„Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.”
