Mi a válás menetének lényege?

Statisztikai adatok alapján a válások száma évek óta magas Magyarországon – ezt mindenki tudja. Az utóbbi években ugyan csökkent a válások száma, ez a tendencia azonban annak köszönhető, hogy egyre többen választják az együttélést a házasság helyett, vagy a házasság előtti időszakra. (Az együttélések egy része házassággal végződik.) Mi a helyzet azonban akkor, ha évek vagy évtizedek elteltével a házasság megromlik és a felek nem kívánják tovább a házasság fenntartását? Nem nehéz kitalálni: ekkor jön szóba a házasság bírói felbontása, más szavakkal: a válás.

Közös megegyezés, vagy a tények feltárása?

Ha közös megegyezéses válásról beszélünk, akkor a válás menete viszonylag egyszerűbb és gyorsabb. A közös megegyezéshez az szükséges, hogy a házasfelek a Ptk. által előírt úgynevezett járulékos kérdésekben meg tudjanak egyezni:

Ezek a következők:

• a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása
• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
• a gyermek tartása
• a házastársi tartás (csak ez iránti igény esetén)
• a házastársi közös lakás használata.

Korábban tartalmazta a jogszabály az ingóságok kérdésében való megegyezést is, azonban ez mára kikerült a törvényből.

Amennyiben a fenti kérdések tekintetében sikeres megállapodás született, akkor remélhetőleg semmi más akadály nem fog a válás útjába állni, és a bíróság gyorsan lezárhatja az ügyet.

Ha nincs közös megegyezés a felek között, akkor a házasság megromlása okainak feltárásával kérjük a felbontást. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak minden részletre kiterjedően bizonyítási eljárást kell lefolytatni arra, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és ehhez milyen okok vezettek el. Ennélfogva a tényfeltárásos bontás mindig hosszadalmasabb, és lelkileg is megterhelőbb folyamat, mint a közös megegyezéses válás.. Ezért törekszik a házaspárok zöme arra, hogy lehetőleg közös megegyezéssel sikerüljön elválni, mert ez anyagilag és lelkileg is könnyebbséget jelent a feleknek.

A kereset beadása

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania a másik házastárs ellen.

A válás megindításához a felperesnek be kell nyújtani a bíróságra a keresetlevelet, amely a bíróság döntésére vonatkozó határozott kereseti kérelmet tartalmazó beadvány. A keresetlevél tehát egy olyan irat, amely tartalmazza a keresetet, és a per eldöntéséhez szükséges egyéb adatokat.

A felperes az a fél, aki benyújtja a keresetet, az a fél pedig, aki ellen pedig a válópert megindítják, az az alperes. A keresetlevél beadása illetékköteles, amely jelenleg 30.000 forint, és azt illetékbélyegben kell felragasztani a keresetlevélre. A keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és az életben lévő közös gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.

Az első tárgyaláson a felperesnek mindenképpen meg kell jelennie személyesen. Ha a felperes nincs ott, akkor a bíróság a pert végzéssel megszünteti.

Ha a felek az első tárgyaláson kibékülnek, a bíróság a pert ez esetben is megszünteti. Ha a békítés nem vezet eredményre, illetve a közös megegyezéshez szükséges járulékos kérdésekben nem tudtak megegyezni, a bíróság elhalasztja a tárgyalást.

Ezután a feleknek három hónapon keresztül bármikor kérhetik az eljárás folytatását írásban. Ha a folytatást egyik fél sem kéri, a bíróság a válóper megszüntetéséről fog dönteni.

Második és további tárgyalások

Ha az első tárgyalástól számított három hónapon belül a felek kérték a per folytatását, a bíróság a második tárgyalásra tűz határnapot. Már a második tárgyaláson igen fontos döntések születhetnek, ekkor a bíróság döntést hozhat a gyermekek elhelyezését és láthatását érintően, továbbá rendelkezhet arról, mekkora mértékű és összegű tartásdíjat köteles fizetni a különélő szülő. A bíróság a közös vagyon megosztása tekintetében is dönt.

A bíróság azonban a per kimenetelétől függően további tárgyalásokat is tarthat, ezért a per elején nem lehet még megjósolni, a válás menete meddig tart majd.

„A Magyar Köztársaság nevében!”

Ezekkel a szavakkal kezdődik az ítélethirdetés. A házasság felbontása tárgyában a bíróság ítélettel dönt. Közös megegyezéssel történő válás esetén a bíróság a feleknek a járulékos kérdésekben megkötött egyezségét hagyja jóvá, és ez ugyanolyan hatályú, mint egy bírói ítélet. Az ítélet ellen – ha valamelyik fél nem ért egyet – helye van fellebbezésnek.

Ez tehát a válás menete dióhéjban, továbbá egyéb cikkeinkben is találnak a váláshoz kapcsolódó, aktuális kérdéseket.