Hogyan zajlik a válás menete?

Cikkünkben azoknak próbálunk segíteni, akiknél mostanában merült fel a válás gondolata, és egy rövid áttekintést kívánnak kapni a folyamatáról. Mivel soha nem tudhatjuk, mikor kerülünk hasonló helyzetbe, már csak kíváncsiságból is érdemes tájékozódnunk.

A válás két típusa: közös megegyezéssel, vagy a házasság megromlásához vezető okok feltárásával

Ha közös megegyezéses válásról beszélünk, akkor a válás menete könnyen és gyorsan is történhet. Akár már egy tárgyaláson befejeződhet a per, ha a felek a jogszabály által előírt járulékos kérdésekben meg tudtak egyezni:

Ezek a következők:

• a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása
• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
• a gyermek tartása
• a házastársi tartás (csak ez iránti igény esetén)
• a házastársi közös lakás használata.

A legtöbben házaspár a közös megegyezés felé hajlik, és ezáltal a válások egy része gyorsan lezárul.

Ha nincs közös megegyezés a felek között, akkor pedig már a keresetlevélben arra kell utalni, hogy a házasság megromlása okainak feltárásával kérjük a felbontást, amely hosszabb ideig tart majd.

Van olyan helyzet is, hogy a válás kezdetben közös megegyezéses bontásnak indul, de kiderül, hogy közös megegyezés nem jön létre, mégsem tudnak megállapodni és békésen elválni a felek, ezért további bizonyítás szükséges. Ilyenkor a válás folyamata átfordulhat tehát az úgynevezett „tényállásos” bontásba, amelynek során már a házasság megromlásához vezető okokat is feltárja bíróság. Az ilyen típusú válás már korántsem zökkenőmentes, mivel tanúmeghallgatásokra, egyéb bizonyítékokra, esetleg szakértőre is szükség lehet. A tanúknak pl. a házaspár között fennállt házasság körülményei tekintetében kell vallomást tenniük (azokról a tényekről, melyekről tudomásuk van), illetve a bíró kérdéseire válaszolniuk, és gyakran mély magánéleti szempontok is terítékre kerülnek a tárgyaláson. Ezért a feltárásos válásnál nem lehet biztosan megmondani, hány tárgyalásra lesz szükség, amíg a bíróság minden kérdésben ítéletet tud hozni.

A kereset beadása

A házasságot a bíróság valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján tudja felbontani.

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania a másik házastárs ellen. A legtöbb házaspár hajlik a közös megegyezésre, ilyenkor együttesen is beadhatják a keresetet.

Ha csak az egyik házastárs szeretne válni, akkor is lehetséges a válás, ilyenkor a bíróság a házasság megromlásához vezető okok feltárásával bontja fel a házasságot.

A válás megindításához a felperesnek be kell nyújtani a bíróságra a keresetlevelet, amely a bíróság döntésére vonatkozó kereseti kérelmet (= keresetet) tartalmazó beadvány. A keresetlevél szükséges tartalmával kapcsolatban további cikkeinkben olvashatnak.

A felperes az a fél, aki benyújtja a keresetet, az a fél pedig, aki ellen pedig a válópert megindítják, az az alperes. A keresetlevél beadása illetékköteles, amely jelenleg 30.000 forint, és azt illetékbélyegben kell felragasztani a keresetlevélre (költségmentesség azonban kérhető, rászorultság esetén, ha a feltételek adottak.). A keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és az életben lévő közös gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.

Első tárgyalás

Ezen a felperesnek mindenképpen meg kell jelennie személyesen. Ha a felperes nincs ott, akkor a bíróság – feltételezve, hogy nem komoly a válási szándéka – a pert végzéssel megszünteti.

Az első tárgyalás arra szolgál, hogy a bíróság részletesen meghallgathassa a felperest és az alperest, továbbá kísérletet tegyen a felek békítésére (ezt egyébként nemcsak az első tárgyaláson, hanem az egész per során megteheti.) Ha a felek az első tárgyaláson kibékülnek, a bíróság a pert megszünteti. Ha a békítés nem vezet eredményre, a bíróság elhalasztja a tárgyalást.

Befejeződhet a per a kibékülés esetén kívül akkor is, ha a felek közös megegyezéssel szeretnének válni és a jogszabály által előírt, a közös megegyezéshez szükséges járulékos kérdésekben megegyeztek, vagy olyankor is befejeződhet az első tárgyaláson a válás, ha közös megegyezés esetén a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

Ha a felek nem békültek ki, illetve a per nem fejeződött be az első tárgyaláson, a bíróság végzést hoz a halasztásról.

Ezután a feleknek három hónap áll rendelkezésére. Ez alatt az idő alatt bármikor kérhetik az eljárás folytatását, melyhez a bíróságra egy írásbeli kérelmet kell benyújtani. Ha a folytatást egyik fél sem kéri, a bíróság a válóper megszüntetéséről fog dönteni.

Második és további tárgyalások

Ha az első tárgyalástól számított három hónap már eltelt, és valamelyik fél, vagy mindketten a kérvényezték a per folytatását, a bíróság a második tárgyalásra tűz határnapot. Már a második tárgyaláson igen fontos döntések születhetnek, ekkor a bíróság döntést hozhat a gyermekek elhelyezését és láthatását érintően, továbbá rendelkezhet arról, mekkora mértékű és összegű tartásdíjat köteles fizetni a különélő szülő. A bíróság a közös vagyon megosztása tekintetében is dönt.

A bíróság azonban a per kimenetelétől függően további tárgyalásokat is tarthat, ezért a per elején nem lehet még megmondani, milyen hosszú lesz a válás.

Ítélethozatal

A házasság felbontása tárgyában a bíróság ítéletet hoz. Közös megegyezéssel történő válás esetén a bíróság a feleknek a járulékos kérdésekben megkötött egyezségét hagyja jóvá, és ennek ugyanolyan joghatálya van, mint a bírói ítéletnek. Az ítélet ellen – ha valamelyik fél nem ért egyet – helye van fellebbezésnek, azonban ennek illetéke van. Érdemes ezért a tárgyaláson nagyon figyelni, és még időben jelezni a bíró felé, ha álláspontunk szerint valami nem úgy kerül a jegyzőkönyvbe, ahogyan az ténylegesen elhangzott, mert ha ezt azonnal jelezzük, akkor a tárgyaláson még lehet korrigálni.

A válás joghatásai

Ha elválunk, tudnunk kell, hogy „már semmi sem lesz olyan, mint régen”, komolyra fordítva a szót, néhány alapvető jogi változással illetve lehetőséggel kell számolnunk. Ezek közül a legfontosabbak:

• a korábbi házasság megszűnik, megnyílik a lehetőség újbóli házasságkötésre (más személlyel természetesen, de arra is volt már példa, hogy válást követően rövid időn belül ismét házasságot kötött egymással a pár)
• az apaság vélelme megszűnik (a vélelem értelmében a gyermek apjának azt kellett tekinteni, akivel az anya házasságban él)
• a házastársi vagyonközösség megszűnik
• a feleség jogosult lesz „visszavenni” leánykori nevét, de dönthet úgy is, hogy megtartja volt férje nevét (az anyakönyvvezetőnél kell kezdeményezni a névváltoztatást.)