Mit jelent a kapcsolattartás fogalma?

Ha a szülők elválnak, a gyermeknek attól még ugyanúgy két szülője van. Épp ezért nagyon fontos a különélő szülővel történő kapcsolattartás zavartalanságának biztosítása.

Hogyan hangzik a kapcsolattartás fogalma?

Az új Ptk. Családjogi könyvének rendelkezései szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

Ki tarthat még kapcsolatot a gyermekkel?

A gyermekkel való kapcsolattartásra
• a szülő
• a nagyszülő (nagypapa, nagymama)
• a testvér
• a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

A gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa akkor jogosult rá, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja.

Az új Ptk. értelmében feljogosítható kapcsolattartásra a volt nevelőszülő, a volt mostohaszülő és a volt gyám is, ha hosszabb időn át sajátjaként nevelte a gyermeket, vagy például, ha a gyermeknek nem a vér szerinti apja volt, ez később derült csak ki, de mégis szoros kapcsolat alakult ki közöttük.

A gyermeket nevelő szülő (vagy más személy) köteles a kapcsolattartást biztosítani. Ha a szülő nem engedi a gyermeket a különélő szülőhöz, és folyamatosan tiltja, ezáltal a különélő szülő nem gyakorolhatja kapcsolattartási jogát, akkor ez sérelmes a gyermekre nézve. Ugyanígy az is, ha a különélő szülő nem él a kapcsolattartás lehetőségével.

Mit takar a kapcsolattartás?

A kapcsolattartási jog magában foglalja
• a gyermekkel való személyes találkozást,
• a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
• a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet,
• kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására (telefon, e-mail stb.)
• kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is (ez új szabály)

Az új Ptk. szerint a gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

Kapcsolattartás, korlátokkal

Ha egy szülőnek szünetel a szülői felügyeleti joga, még akkor is megilleti a kapcsolattartás joga. Kivételt jelent az az eset, amikor a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alá került a szülő.

Amikor egy szülőnek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, úgy a kapcsolattartás jogáról nem beszélhetünk. Kivételesen indokolt esetben a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga azért szűnt meg, mert gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhivatal dönt.

A kapcsolattartás újrarendezése

A kapcsolattartás korábbi rendezésének ténye nem zárja el a különélő szülőt a kapcsolattartás újrarendezésének lehetőségétől. Ha korábban a bíróság rendezte a kapcsolattartást, akkor két éven belül a változtatást a bíróságtól lehet kérni, azon túl pedig a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz kell fordulni.